1. Rész~ 18 lettem!

Sziasztok! Itt a kövi, és köszi a 2 komit és feliratkozót! A folytatás 2 megjegyzés után lesz!! :))

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egész éjjel nyugodtan aludtam. Nem! Sokszor felébredtem és nem tudtam vissza aludni. Alig hittem el, hogy elutazok Londonba majdnem 2 hónapra! (most van július 15. , a szülinapom és augusztus 30-ig maradunk) Folyton csak az lebegett a szemem előtt, hogy ott leszek a koncerten, élőben fogom látni Harryt, Louist, Zaynt, Niallt és Liammet. Juj, nagyon vártam! Mi van akkor, ha esetleg beszélgetek velük, vagy elkérik a Twitter nevemet, esetleg megkérdezik a nevem vagy hasonlók?!

-Bárcsak Harry felfigyelne rám –gondoltam. Ő a kedvencem, Lalának pedig Zayn. Reggel 7-kor szó szerint kipattantam az ágyamból, megágyaztam, összerakodtam és lezuhanyoztam. Felvettem egy csini, mégis kényelmes ruhát és levittem a ruhákkal teli bőröndöket. 

A laptopom már el volt pakolva, de mobilról gyorsan felnéztem Twitter-re. Kinga, az egyik ismerősöm, akit különösképpen nem kedvelek, de nem is utálok ezt írta a tegnapi kiírásomra:

„Azokat az idióta buzikat a te helyedben messziről elkerülném. Undorító, amit művelnek, hányok tőlük!-.-„

Na nekem sem kellett több. Fel ment bennem a pumpa. Írtam neki egy elég „szép” szöveget, amivel megvédtem a fiúkat, de végül csak legyintettem és kitöröltem. Mindegy mit gondol. Nem akartam elrontani a napomat, ezért inkább neki láttam a reggelinek. Palacsintát sütöttem, mire anyuék lejöttek már meg volt terítve és az asztalon illatozott a finomság, sziruppal.

- Kicsim, mikor keltél?- kérdezte anyu.

- 7-kor! –vágtam rá –nem tudtam tovább aludni, ezért inkább összepakoltam és reggelit készítettem.

- Rendes tőled! –puszilta meg a homlokom –Boldog születésnapot!

Te jó ég! Teljesen kiment a fejemből, hogy ma lettem 18 éves! Hivatalosan is nagykorú vagyok és megyek Londonba a legjobb barátnőmmel!

- Jaj, Bob. Nekünk kellett volna ünnepi reggelit csinálni a lányunknak, hisz csak egyszer 18. –ölelt át anyu –Boldog születésnapot Aranyom! Lássunk hozzá az evéshez.

Bólintottam és lehuppantam a székre, majd jóízűen enni kezdtünk.

Pontban 9-kor csengettek. Gondoltam, hogy Lala az, ezért lerohantam az emeletről és ajtót nyitottam. Tévedtem. Egy postás várt a kapuban.

- Jó reggelt! Miben segíthetek?

- Reggelt. –mosolygott – Varga Vivient keresem. Te vagy az?

- Igen.

- Ez esetben, kérlek itt írd alá –mutatott a kezében tartott lapra –Köszönöm és tessék, ez a tiéd. Boldog szülinapot. –kacsintott és már el is ment. Néztem a távolba, ahogy távolodik, majd a csomagot kezdtem tanulmányozni, amit itt hagyott. Bambulásomból Lala térített észhez.

- Te meg mit ácsorogsz itt kint? De ha már itt vagy, segíthetnél. –mutatott a két piros bőröndjére.

- Ja, persze, mutasd. –nyitottam ki az ajtót, megragadtam az egyik bőrönd fogantyúját és húzni kezdtem a házba. Bent lepakoltunk és szóltunk anyunak, hogy megérkezett Laura és indulni kéne.

- Máris megyünk! –kiáltott az emeletről apu.

- Mit kaptál? –kérdezte Lala a csomagra mutatva.

- Nem tudom, de most nem is fogom megnézni, mert elkésünk. Majd a repülőn. –válaszoltam és betettem a válltáskámba a dobozt. Nem volt nagy, ezért el tudtam tenni és még maradt is hely.

- Vajon mi az és kitől van? –tűnődtem magamban.

- Mehetünk? –kérdezte izgatottan anyu.

- Persze! –válaszoltuk egyszerre, fogtuk a bőröndöket és betettük az autóba. Az út kb. 15 perc volt, mert nem lakunk messze a budapesti reptértől. Eljött a búcsúzás ideje. Lala szülei nem voltak ott, úgyhogy ő gyorsan letudta az enyémekkel és elment leadni a bőröndöket.

- Vigyázz magadra és Laurára is! –utasította anya. –A jegyek megvannak? A repülőre és a koncertre is?

- Igen. Még egyszer köszönöm ezt a csodás ajándékot! Hiányozni fogtok, de majd hívok. Aztán másfél hónap múlva úgyis itt vagyok.

- Érezd jól magad és csinálj sok képet! A fiúkkal meg vigyázni! –kacsintott apa és megölelt. Még megszorongattam anyát is és elindultam.

-  Úton vagyok London felé! –örömködtem magamban és még egyszer megfordultam, hogy intsek szüleimnek. Ők bátorítóan vissza mosolyogtak majd megkerestem Lalát, aki már a repülőgép ajtajánál állt.

- El sem hiszem! Fel sem bírom fogni, ááá! –sikítottam halkan, de még így is voltak, akik oda néztek.

- Na menjünk már!

Bólintottam és felszálltunk. Kerestünk helyet magunknak, leültünk és beszélgettünk egészen addig, amíg fel nem szállt a repülő…

~Hogy is kezdődött?

Sziasztok! Meghoztam a prológust, remélem tetszik! Az 1. rész szerintem csak holnap lesz kint, de örülnék pár megjegyzésnek!! :))

Épp az ágyamon feküdtem előttem a laptoppal, amikor anyu kopogtatott.

- Vivien drágám, Laura barátnőd van lent. Felküldhetem?

- Micsoda kérdés? Persze! –pattantam fel az ágyról és próbáltam rendet tenni. Többé-kevésbé sikerült.

- Sziiia! Nem fogod kitalálni, hogy hova utazunk holnap!

- Szia. Miért hova?

- Londonba! –vette elő a háta mögül a repülő jegyeket.

- Tessék? És hogy és miért és..ááááááááá! Anyu tudja? Ki jön velünk? Mindent részletesen mesélj el!

- Oké, szóval holnap van a szülinapod. És mivel betöltöd a 18-at elutazhatunk egyedül Londonba a nyár végéig. Ez a szülinapi ajándék tőlem és a szüleidtől. Eddig titkoltuk, bár nagyon nehéz volt, de most tessék itt a repülő jegy, segítek bepakolni, holnap reggel 10-kor indulunk. –hadarta izgatottan. Könnyes szemekkel elvettem a jegyet és a nyakába ugrottam.

- Köszönöm! Ez a világ legjobb ajándéka! Lemegyek anyuékhoz és nekik is megköszönöm! Addig szedd elő a ruhákat a szekrényemből, amit gondolsz.

Lerohantam a lépcsőn, mint egy őrült és apu nyakába ugrottam, majd anyut is magamhoz öleltem.

- Köszönöm, ti vagytok a legjobbak!

- És ez még nem minden.

- Tessék?

- Vettünk még 2 jegyet a One Direction koncertre Londonba. Elvégre is, csak egyszer 18 éves az ember. –kacsintott rám apu. –Ezt még Laura sem tudja. Na szaladj, pakoljatok!

- Köszönöm szépen! Mindent.

Vidáman szökkentem be a szobámba és oda adtam a barátnőmnek a koncert jegyet. Sikítoztunk és ugráltunk, majd rátértünk a pakolásra. Csomó göncöt kiszedtünk a szekrényből és válogattunk. Már az egész szobámat beborították a ruháim, amikor anyu lépett be a szobámba egy papírra és egy tálcával a kezében.

- Hoztam nektek frissítőt és kinyomtattam az időjárás jelentést erre a hónapra. Az szerint pakoljatok! –szólt és kiment. Anyu meteorológus ezért mindig segít, abban, hogy mit vegyek fel. A lapot tanulmányozva bele kezdtünk pakolni a bőröndbe. Laura, vagy ahogy én hívom Lala este 5-ig nálunk volt és szenvedtünk a ruhákkal, de sikerült bepakolni.

- Akkor holnap reggel 9-re jövök és indulunk. –búcsúzott. –Szia, jó éjt! Holnap irány London!

- Nagyon várom, szia!

Elköszöntem anyuéktól, vettem egy forró zuhanyt és a szobámba leültem a babzsák fotelembe. Ölembe vettem a laptopomat és felnéztem twitterre. El sem hiszem, holnap Londonba megyek és van jegyem a kedvenc bandám koncertjére! Ezt muszáj volt megosztanom a követőimmel, úgyhogy ezt írtam ki:

„ Holnap megyek Londonba az LB-mel és ott leszünk a One Direction koncerten is! Wáá!”

Úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni, hogy holnap korán tudjak kelni. Hatalmas mosollyal az arcomon befeküdtem az ágyba és szép lassan álomba szenderültem.

Igen, minden it kezdődött el!